Az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre

A rendszeres mozgás a leghatékonyabb demenciamegelőzés – derül ki a Cardiffi Egyetem 35 éve folyó kutatásából. A kutatás a demencia ismert megelőzési módszereinek hatékonyságát vizsgálta, ezek a következők:

- rendszeres mozgás,

- dohányzás kerülése,

- alacsony testsúly,

- egészséges étrend,

- kevés alkohol.

Az, aki a felsorolt ötből négyet betart, akár 60 százalékkal csökkentheti a demencia kialakulásának esélyét, és 70 százalékkal a szívbetegségekét – írja az Independent a kutatást elemezve. „Egy ideje tudjuk, hogy ami a szívnek jó, az az agynak is, ezt erősíti meg ez a kutatás is″ – mondta Doug Brown, egy brit Alzheimer-szervezet elnöke.

„Az derült ki, hogy az egészséges életmód meglepően nagy hatással van az egészségünkre. A saját viselkedésünk sokkal hatékonyabb a megelőzésben, mint bármilyen orvosi eljárás″ – nyilatkozta Peter Elwood, a Cardiffi Egyetem orvosi karának professzora.

A kutatásban, mely a maga nemében a leghosszabb, 2235 férfi vett részt. Elwood szerint nagyon kevés résztvevő figyel az egészséges életre.

A demenciában szenvedők száma 2050-re megháromszorozódhat.

Az elme öregedése

Nelson Mandela (1918-2013)

Nelson Mandela utolsó éveiben azt tervezte, hogy Qunu faluban fejezi be életútját, és az elmúlását az elvégzett feladat csendes derűjével képzelte el. „Nem kételkedem egy pillanatig sem, hogy amikor majd átlépek az örökkévalóságba, ajkaimon mosoly lesz” – írta Mandela 1997-ben, akit boldogsággal töltött el az apartheid három évvel azelőtti felszámolása óta megtett út.

A helyi sajtó értesülései szerint egy A4-es lapon írt végrendeletében kérte, hogy végső nyughelye a lehető legszerényebb legyen, annak az egyszerűségnek a jegyében, amelyhez akkor is ragaszkodott, amikor 1994 és 1999 között országa elnöke volt.

„Nem sokat törte a fejét a halálán, de sosem akart valamiféle kitalált dolgot” – mesélte el a család egyik barátja. Az egyetlen dolog, amiről 2003-ban ábrándozott, az volt, hogy politikai mentora, Walter Sisulu a paradicsom kapujában várja őt az Afrikai Nemzeti Kongresszus belépési nyilatkozatával, és a mozgósításra serkentő felszólítást énekel.

A xhosza nép hagyományai alapján Mandelának a családtagjai közelében kell nyugodnia. Egy 2003-ban készült dokumentumfilmben Mandela Qunu falut jelölte meg végső nyughelyéül, ahol a gyermekkorát töltötte. „Ott van a családom, és azt szeretném, ha otthon temetnének el” – mondta a Mandela család qunui családi temetkezési helyénél készült felvételen. A hely körülbelül 500 méterre van a qunui Mandela-háztól, az N2 gyorsforgalmi út másik oldalán. Egyszerűen megmunkált, széles, szigorú kőlapok állnak az elsárgult, magas fűben, egy háromszögletű oromzaton a Mandela felirat olvasható.

Mandela 1995-ben a Joe Slovo kommunista vezető emlékére mondott gyászbeszédében kijelentette: „Ritkák a kivételes képességű férfiak és nők, és nehéz velük találkozni. S amikor ők mennek el, annál mélyebb és annál nehezebben feldolgozható a veszteség érzése.”

Több hozzátartozója – legidősebb fia, anyja – és az életüket a harcban feláldozó társai halála után, akiknek a temetésén nem tudott részt venni, Nelson Mandela 1987-ben a börtönben ezt írta: úgy érzi, „mintha maga a világ haldokolna”.

Régi cellatársa, a 83 éves Ahmed Kathrada a Sunday Timesban idézte fel a napokban, hogyan reagált Mandela, amikor 1969-ben értesült legidősebb fia haláláról. „A börtön vezetője magához hívatta. Mi mindnyájan az udvarban voltunk, de ahelyett, hogy velünk jött volna, egyenesen visszament a cellájába, és leült a matracára. Ugyanígy tett, amikor az anyja halt meg. Csak hallgatott, és egyedül gyászolt legbelül.”

Mandela szembenézett a halállal 1964-es perében, amikor a legsúlyosabb büntetés fenyegette. És ekkor ezt vágta bírái szemébe, amiből az utókornak szóló üzenet lett:

„Legdrágább eszmém egy szabad és demokratikus társadalom, amelyben mindenki egyenlő esélyekkel él harmóniában. Remélem, elég hosszú ideig élek, hogy megérjem. De ha kell, ez olyan eszme, amelyért meghalni is kész vagyok.”

A NASA növényt fog termeszteni a Holdon

Először kísérelnek meg az emberek másik égitesten csíráztatni, olvasható a The Daily Telegraphban. A magokat olyan speciálisan kialakított dobozszerű szerkezetben – holdi növénytermesztő kamrában (Lunar Plant Growth Chamber) – fogják tárolni, ami tíz napra elegendő levegőt biztosít. A NASA szerint a kamrában lévő levegő elegendő lesz ahhoz, hogy a magok öt napig csírázzanak és növekedjenek.

A kutatók reményei szerint a misszió eredményei segíteni fognak abban, hogy az asztronauták a jövőben maguk termeszthessék élelmüket, amikor az űrben teljesítenek szolgálatot. A misszió a tervek szerint 2015-ben indul a Google Lunar X Prize versenyen induló Moon Express nevű cég projektjének részeként.

Az űrkutatási hivatal szerint a csíráztatáshoz természetes napfényt fognak használni és a magok tápanyagokkal teli szűrőpapírokon fognak nevelkedni. Ez gyakorlatilag a legtöbb kisiskolás által egyik elsőként megismert tudományos kísérlet – a zsázsa-csíráztatás – űrbéli megfelelője, bazsalikom és fehérrépa lesz még terítéken.

A NASA Moffett Field-i Ames Kutatóközpontjának közleménye szerint a Holdon való növénytermesztés segíthet kiértékelni az égitest felszínének alkalmasságát a földi értelemben vett élet támogatására.

„Ezek a csíranövények ugyanannyira, olykor még fokozottabban érzékenyek a környezeti feltételekre, mint az emberek. Genetikai anyagot hordoznak, ami károsodhat a sugárzás által, éppúgy, ahogy az embereké. Olyanok lehetnek számunkra, mint kanári a szénbányában. Ha növényeket küldünk és azok jól fejlődnek, akkor valószínűleg mi is boldogulhatunk. A növények továbbá lélektani szempontból is jótékony hatással bírnak, ahogy azt az antarktiszi és Nemzetközi Űrállomáson lévő üvegházak népszerűsége is mutatja” – írja a közlemény.

A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a növények alacsony gravitációs környezetben is képesek fejlődni.