Minden eddiginél durvább micsoda?

Minden eddiginél durvább HIV-vírust találtak

Ilyen hangzatos címmel közli az alábbi hírt (?) az Index hírportál.

Új, minden korábbi variánsnál veszélyesebb HIV-vírust fedeztek fel orosz tudósok Szibériában, írja a Huffington Post. A vírust október 16-án analizálták a Novoszibirszki Területen található Koltsovo egyetemvárosában. Az orosz virológusuk szerint az új altípus képes lehet arra, hogy sokkal gyorsabb ütemben terjedjen, mint a HIV-vírus A(I) változata, ami jelenleg a legtöbb AIDS-es megbetegedés okozza Oroszországban.

Az új vírusvariáns felbukkanását legelőször 2006-ban regisztrálták a novoszibirszki kutatók. Azóta viszont már a mostani HIV-fertőzések felét ez a típus okozza. Míg a Novoszibirszki területen 2007-ben csak 2000 HIV-fertőzöttet regisztráltak, 2012-re ez a szám 12 ezerre nőtt.

Az AIDS-vírus új, szibériai mutációja nem elszigetelt jelenség: ez a variáns már Csecsenföldön, és Közép-Ázsiában is felbukkant. A jelenség azért aggasztó, mert az ENSZ egyik 2012-es felmérése szerint a világ HIV-fertőzöttjeinek 52 százalékát Kelet-Európában és Közép-Ásziában, ezeken a helyeken belül is Oroszországban regisztrálják. Az ENSZ-felmérés szerint a HIV-vírus legelterjedtebb terjedési módja még mindig a védekezés nélküli szex és a közös tűvel drogozás.

***

Eddig a (rém)hír, most jönnének a kérdések, ha egyáltalában érdemes ilyen elképesztően felelőtlen és alacsony színvonalú írással foglalkozni. Mégis érdemes, mert ideje szót emelni a társadalom ipari méretű butítása ellen.

De hagyjuk is az egy napig tartó "vírusanalizálást" (vajon mi lehet ez). Érdekesebb lenne tudni: miért 2013. október 16-án végzett analizálás alapján kell új vírus felfedezését világgá kürtölni, ha ezt már 2006-ban észlelték? És a legfontosabb kérdés: miben áll az új variáns veszélyessége? Ha igaz, hogy az "új" variánst 2006-ban fedezték fel, a 2007 évi adatban legalább egy ilyen típus szerepelne, míg 2012-ben ez a szám a teljes fele, vagyis 6 ezer. Ez a növekedési ráta alig tér el a "régi" típusétól (1999-ről 6000-re). Indokolja ez a pánikkeltést? Rezisztens lenne az új variáns a réginél alkalmazott gyógyszerekre? Levegőn át is terjed?

Az Index hírében nincs semmilyen hiteles hivatkozás, röpködnek a kétes adatok, a zavaros fogalmak. Talán minden jó, ami növelheti az óvatosságunkat? Nem, nem minden jó. Csak a hiteles tudás, a helyes, kritikus gondolkodás szolgálja az ember érdekét.

Kedves Olvasó, vigyázz, kételkedj, gondolkozz!

A laboratóriumi egér szobra a novoszibirszki Akademikogorszkban

Aludj még egy órát, ha jót akarsz!

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.

A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.

A két hetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.

Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor, vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.

A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy

• vizsga előtt érdemes rendesen aludni, mert az agyunk a mély alvás szakaszában pakolja át az információt a rövid távú memóriánkból a hosszú távúba.
• "Oké, akkor nem alszom hét közben és majd hétvégén bepótlom" – egyből a trükközés jut az olvasó eszébe, persze arra nem gondol, hogy 24 órán belül kell felmásolni az agyi merevlemezre az emlékeket, hogy rendesen megmaradjanak.
• A REM-fázisban képtelenek lennénk mozogni, hiszen a szemünkön kívül minden testrészünk lebénul (ezért hívják REM, tehát rapid eye movement ciklusnak, hiszen ilyenkor rendkívül gyorsan mozog a szemünk).
• A REM-fázisban az egyik stresszért felelős anyag, a noradrenalin nem termelődik, így nyugodtan tudjuk feldolgozni az érzelmekkel kapcsolatos napközbeni élményeinket. Így ha nem alszunk eleget ebben a fázisban, másnap feszültek, ingerültek leszünk.